A maszkfaragás lépései:

Kedves látogató!

Engedje meg, hogy egy rövid bepillantást nyújtsak a maszkfaragás rejtelmeibe.

 A hagyományos mohácsi maszkokat fűzfából és hársfából faragom. Ezek a fafajták könnyen megmunkálható -, jól faragható fák. Az arcot általában mosolygósra  faragom, mivel én egy vidám ember vagyok. Az álarcok faragásánál ügyelek arra, hogy maszkjaim könnyűek, hordhatóak legyenek, azaz jól funkcionáljanak ( a szemek és az orr az emberi archoz igazodik).

a kész-, kifaragott nyers maszkot – a hagyományhoz hűen – disznóvérrel festem le      ( legalább kétszer, háromszor), ez adja a vörösesbarna színt. Ezután a szemeket és a fogakat fehérre-, a szájat pirosra -, míg az állát feketére festem.

 A maszk egyik kiegészítője a szarv. Én kos -, tehén - és kecskeszarvval díszítem az elkészült álarcot. A szarvat aszerint választom, hogy melyik mutat jobban az adott maszkon. A szarv fölhelyezése után szőrével kifordított rackabirka-bőrt helyezek fel az álarcra ( szögeléssel illetve varrással ).

Az utolsó mozzanat a bajusz felhelyezése, ami lehet kenderkóc vagy lószőr is.

Kalkán Mátyás a Népművészet Mestere a nagy példakép számomra, munkái mélyen megérintettek. Maszkjai mindig is nagyon közel álltak az én ízlésvilágomhoz ezért megpróbálom az általa teremtett hagyományt követni.